Órás műhely - órás szerszámok - Schusterwatch

Órás

Budán 1696-ban, Pesten 1701-ben említik az első olyan céhnévsort, amelyben órásmester is szerepel. Az ezt követő időszakból is csak néhány név maradt fent, például a pesti Hoser famíliáé, amely 1815-től a 20. század közepéig űzte a mesterséget a Ferenciek terén, majd Budán. Az Első Magyar Óragyár Rt.-t, ami valóban az első volt, 1896-ban alapították Szentgotthárdon, egy korabeli hirdetés szerint naponta 120 zsebóra készült itt, de a MÁV-nak is ő volt a hivatalos szállítója. A gyár az I. világháború után ment csődbe, épületét szanatóriummá alakították át. A szegedi Csury Ferenc cége toronyórákat gyártott, a nagyüzemek közül a Danuvia és a Magyar Optikai Művek foglalkozott mindenféle időmérők sorozatgyártásával. Utóbbi az ötvenes években is üzemelt, ám karórát vagy zseb¬órát már ők sem készítettek a szocialista Magyarországon.

A céheket a 20. században a szövetkezetek váltották fel. A később államosított Órások Szövetkezetét 1915-ben alapították, még 1990-ben is 45 fővárosi és 15 vidéki üzlete volt.

1898-ban alapították a Magyar Királyi Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskolát. Itt tanműhelyeket hoztak létre, elméleti és gyakorlati oktatás folyt. A mester-tanítvány viszonyra alapuló középkori képzési rend ugyan felbomlott, de nem tűnt el teljesen. A műhelyben töltött tanulóéveket ma sem lehet megspórolni, de a szakma apáról fiúra öröklődése is jellemző maradt.